Az alapok: Mi az a cserepótló vétel?
Cserepótló vételről két esetben beszélünk:
- egyrészt akkor, amikor magánszemélyek egymással lakástulajdont cserélnek,
- másrészt akkor, amikor a magánszemély lakást vásárol, és ezzel összefüggésben egy másik lakástulajdonát a törvényben meghatározott időbeli feltételek mellett értékesíti.
A második esetben a jogalkotó a tulajdonos helyzetét úgy értékeli, mintha lakást cserélt volna, és a vásárlását legalább részben az eladott lakóingatlan vételárából finanszírozta volna. Emiatt a vevő által fizetendő vagyonszerzési illeték alapja nem az újonnan megszerzett lakástulajdon teljes, (terhekkel nem csökkentett) forgalmi értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete.
Fontos!
A szabály alkalmazása nem automatikus kedvezmény:
- kizárólag magánszemély vevő esetén alkalmazható, és
- csak akkor, ha az eladás és a vásárlás között fennáll az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott időbeli kapcsolat.
2026. január 1-jétől módosultak a cserepótló vételhez kapcsolódó illetékszabályok.
A változások két lényeges ponton érintik a magánszemélyeket lakásvásárlásait.
Régi szabály:
2025. december 31-éig a kedvezmény akkor volt alkalmazható, ha a vevő a korábbi lakást a vásárlást megelőző három éven belül, vagy a vásárlást követő egy éven belül adta el.
Új szabály:
2026. január 1-jétől ez a visszamenőleges időtartam három évről öt évre nőtt, vagyis a cserepótló vétel szabályai akkor is alkalmazhatók, ha a magánszemély a korábbi lakást a vásárlást megelőző öt éven belül értékesítette.
A vásárlást követő egyéves határidő változatlan marad.
A törvény továbbra is rögzíti, hogy a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezeti vagy használati jog nem minősül tehernek az illetékalap megállapításakor.
További könnyítés
Szintén kedvező irányú változás, hogy a törvény megszünteti azt a korábbi megkötést, amely több lakás eladása esetén az illetékalap meghatározását a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső értékesítéshez kötötte.
2026. január 1-jétől, ha a magánszemély a releváns időszakon belül több lakást is eladott vagy cserélt, az illetékkötelezettség megállapításakor a számára legkedvezőbb illetékalapot eredményező ügylet vehető figyelembe.
Ez a gyakorlatban nagyobb rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi, hogy a vagyonszerző ténylegesen a legkedvezőbb megoldást érvényesítse.
Összességében a 2026. január 1-jétől hatályos módosítások bővítik a cserepótló vétel alkalmazhatóságát, és az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremtenek azok számára, akik lakásvásárlásuk során a korábbi lakóingatlanuk eladásából befolyó vételárat használják fel.