Az ingatlan-nyilvántartásban előfordulhatnak olyan terhek, amelyek jogosultja már megszűnt vagy elhunyt. Ilyenek lehetnek például jelzálogjogok, elidegenítési vagy terhelési tilalmak, haszonélvezeti, özvegyi vagy használati jogok, amelyek a tulajdoni lap III. részében szerepelnek. Bár a jogosult megszűnésével ezek a jogok a gyakorlatban már nem akadályozzák az ingatlan birtoklását vagy használatát, a földhivatalban történő formális törlésük nélkül a teher továbbra is látható marad, és befolyásolhatja az ingatlan elidegenítését vagy hitelfelvételhez történő felhasználását. Ezért ezek mind olyan helyzetek, amelyek rendezése fontos az ingatlan forgalomképessége szempontjából. A tehermentesítés módja elsősorban attól függ, hogy a jogosult jogutód nélkül vagy jogutóddal szűnt-e meg, illetve természetes vagy jogi személy volt-e.
Ha a teher jogosultja egy cég és a cég jogutód nélkül szűnt meg, például felszámolás vagy végelszámolás nélkül, akkor a jogszabály alapján az ingatlan (vagyontárgy) tulajdonosa kezdeményezheti a teher törlését. Az eljárás során igazolni kell a jogosult megszűnését, és a földhivatal dönthet a teher ingatlan-nyilvántartásból történő eltörléséről. Ha viszont a cég nem jogutód nélkül szűnt meg, például átalakulás vagy egyesülés révén más társaság folytatja a jogosultságát, a teher törléséhez a jogutód hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben a jogutód megkeresése és az engedély beszerzése elengedhetetlen. További, ritkább esetek is előfordulhatnak. Például, ha a jogosult egy felszámolás alatt álló cég volt, a felszámoló jogosult a teherrel kapcsolatos nyilatkozat megtételére.
Természetes személyek esetében hasonló szabályok érvényesek. Ha a teher jogosultja haszonélvező volt, és elhalálozott, a tulajdonos a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérheti a teher törlését. Ugyanez igaz bármely más, személyhez kötött teherre, ha a jogosult jogutód nélkül megszűnt.
Természetes személy jogosult halála esetén azok a terhek szállnak át örökléssel az örökösre, amelyek nem személyhez kötött, vagyoni értékű jogot testesítenek meg, így különösen a magánszemély javára bejegyzett jelzálogjog, vételi vagy visszavásárlási jog. Ezzel szemben a haszonélvezeti és özvegyi jog a jogosult halálával megszűnik, és nem öröklődik. Ha a jogutódlás lehetséges, ilyen esetben a jogutód személyét az öröklési eljárásban eljáró közjegyző állapítja meg, és a jogosultságot a jogerős hagyatékátadó végzés igazolja. A Polgári Törvénykönyv szabályai alapján az örökös a hagyaték részét képező jogok tekintetében az elhunyt jogosult jogutódjává válik, így jogosult az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teher fenntartásáról rendelkezni, illetve – a követelés megszűnése vagy teljesítése esetén – a teher törléséhez szükséges nyilatkozatot megtenni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a földhivatal az örökösi jogállást a jogerős hagyatékátadó végzés alapján veszi figyelembe.
Összességében a tehermentesítés során mindig a jogosult megszűnésének körülményeit kell tisztázni: van-e jogutód, ki jogosult a teherrel kapcsolatos nyilatkozat megtételére, és milyen dokumentumokkal lehet igazolni a jogosult megszűnését. A folyamat során az ingatlan tulajdonosának célszerű minden szükséges okiratot – például halotti anyakönyvi kivonatot, felszámolási okiratot vagy hatósági határozatot – beszerezni és a földhivatal felé benyújtani, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a teher törlésre kerüljön.