A fizetési meghagyásos eljárás lejárt, pénzfizetésre irányuló követelések érvényesítésére szolgáló, közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Célja az, hogy a jogosult gyors és viszonylag egyszerű módon jusson végrehajtható okirathoz abban az esetben, ha a kötelezett a követelést nem vitatja. Amennyiben a fizetési meghagyással szemben nem terjesztenek elő ellentmondást, annak joghatása megegyezik egy jogerős bírósági ítélettel, és közvetlenül végrehajthatóvá válik.
Fizetési meghagyás útján főszabály szerint minden olyan lejárt követelés érvényesíthető, amely pénz fizetésére irányul. Nem tartozik ide ugyanakkor a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése. Hárommillió forintot meg nem haladó összegű, kizárólag pénzfizetésre irányuló lejárt követelés esetén – bizonyos kivételektől eltekintve – a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása kötelező. Ennek feltétele, hogy a felek rendelkezzenek ismert belföldi kézbesítési címmel, valamint, hogy a követelés ne a jogszabályban meghatározott munkajogi vagy közszolgálati jogviszonyból eredjen. Harmincmillió forintot meghaladó összegű követelés fizetési meghagyásos eljárás keretében nem érvényesíthető, és szintén kizárt az eljárás akkor, ha a felek egyikének sincs ismert belföldi kézbesítési címe.
A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzők az ország egész területére illetékesek, az eljárásban illetékességi kikötésnek nincs helye. Az eljárás alapvetően írásbeli, személyes meghallgatásra és bizonyítás lefolytatására főszabály szerint nem kerül sor.
Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem nem visszautasítható, és hiánypótlásra sincs szükség, a közjegyző köteles a fizetési meghagyást kibocsátani az ellenfél előzetes meghallgatása nélkül. A kibocsátás határideje papíralapú kérelem esetén tizenöt nap, elektronikus úton benyújtott kérelemnél pedig három munkanap. A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet. Amennyiben az ellentmondás csak a fizetési meghagyás egy részére terjed ki, a nem vitatott rész jogerőre emelkedik. Ha a kötelezett határidőben ellentmondást terjeszt elő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és az ügy a továbbiakban bíróság előtt folytatódik. Ha azonban a kötelezett a rendelkezésére álló határidőn belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
A jogerős fizetési meghagyás végrehajtható, és annak alapján bírósági végrehajtás rendelhető el. A végrehajtási kérelmet annál a közjegyzőnél kell előterjeszteni, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A végrehajtás iránti kérelem legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tíz éven belül terjeszthető elő.
A fizetési meghagyásos eljárás megindításáért eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a követelés járulékok nélküli összege, mértéke főszabály szerint a díjalap három százaléka. Az eljárási díjat a jogosult köteles az eljárás megindításakor megfizetni, kivéve, ha a díj viseléséről a közjegyző vagy a bíróság utóbb rendelkezik. A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.
Bár a fizetési meghagyásos eljárás egyszerűnek tűnik, a hibásan előterjesztett kérelem vagy elmulasztott határidő könnyen az eljárás elhúzódásához vagy eredménytelenségéhez vezethet. Az ügyvéd segít annak megítélésében, hogy az adott követelés alkalmas-e fizetési meghagyásra, és gondoskodik a kérelem jogilag pontos előkészítéséről. Ellentmondás esetén pedig az ügy már peres szakaszba lép, ahol a szakszerű jogi képviselet különösen nagy jelentőséggel bír.