Ha a bíróság keresetlevelet kézbesít Önnek, az azt jelenti, hogy pert indítottak Ön ellen. A pert indító fél a felperes, Ön pedig ebben az eljárásban az alperes. Ez elsőre ijesztő lehet, de két dolgot mindenképpen érdemes elkerülni:
a) ne essen pánikba
b) ne tegye be a keresetlevet a fiókba, hogy majd később foglalkozik vele.
Egy keresetlevelet mindig komolyan kell venni. A polgári perekben szigorú határidők vannak, amelyek már a kézbesítéssel megkezdődnek. Ezek a határidők nem „ajánlások”: ha egy határidőből kicsúszik, azt utólag már nem, vagy csak nehezen és költségesen lehet helyrehozni. A legfontosabb tehát az, hogy haladéktalanul elkezdjen foglalkozni az üggyel.
Fontos tudni, hogy a bíróság a keresetlevél kézbesítésével arra vár választ, hogy az alperes – vagyis Ön – hogyan nyilatkozik a felperes állításaira. Ha erre a bíróság által megszabott határidőn belül nem reagál, nem terjeszt elő ellenkérelmet, vagy a felperes követelésével szemben beszámítást, vagy az így előterjesztett nyilatkozatok nem felelnek meg a polgári perrendtartás szabályainak, az azzal a következménnyel jár, hogy a bíróság bírósági meghagyást bocsát ki.
A bírósági meghagyás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bíróság a felperes kérelmének helyt ad anélkül, hogy érdemben vizsgálná az Ön védekezését, hiszen az nem érkezett meg, vagy nem felelt meg az eljárási szabályoknak. Vagyis a per úgy dőlhet el, hogy az Ön álláspontját a bíróság egyáltalán nem ismerte meg, vagy nem vizsgálta, így érdemben Ön védekezni sem tudott az ügyben.
A bírósági meghagyás kibocsátása elleni jogorvoslat az ellentmondás, az ellentmondással egyidőben elő kell terjeszteni azt az ellenkérelmet vagy beszámítási kifogást, amelyet a keresetlevél bírósági általi közlésekor.
Nagyon fontos azonban, hogy míg a keresetlevélre válaszul előterjesztett ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat eljárási illeték nélkül benyújtható, ez az ellentmondás keretében előterjesztett ellenkérelemre vagy beszámítási kifogásra nem igaz.
Az illetéktörvény vonatkozó szabályai szerint a bírósági meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás illetékköteles, az illetéket az ellentmondás benyújtásakor kell megfizetni, amelynek mértéke a per tárgyának értéke (ez rendszerint a kereseti követelés értéke) 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.
Ha ilyen ellentmondás előterjesztésére nem kerül sor, abban az esetben az jogerőre emelkedik és végrehajtható, ugyanúgy, mint egy bírósági ítélet.
Fentiek miatt célszerű minél előbb ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy peres eljárásban egyedül nehéz hatékonyan képviselni a saját érdekeit. Nagyon fontos, hogy már a per elején eldőljön, mi lesz a védekezés iránya. Ilyenkor van lehetőség arra is, egyéb feltételek fennállása esetén, hogy viszontkeresetet terjesszen elő, de az is lehet, hogy ügyvédi közvetítéssel a felek között egyezségkötésre kerül sor, amelynek célja a jogvita békés rendezése.
Gyakran halljuk, hogy „nekem van igazam”. Ez azonban önmagában nem elég, a felek állításait igazolni kell, a bíróság csak az eljárási szabályoknak megfelelően előterjesztett és igazolt tényeket fogadja el valósnak és döntést csak ilyen tényekre alapozottan tud hozni.
Az ügyvédi képviselet természetesen költséggel jár, de érdemes olyan jogi képviselőt választani, aki átlátható díjazással dolgozik, és világosan elmondja, mire számíthat a per egyes szakaszaiban, illetve milyen költségekkel és kockázatokkal kell számolni.
Peres ügyekben nem hitegetjük az ügyfelet, ha egy per megnyerésére nem látunk reális esélyt, azt előre közöljük. Nem azt mondjuk, amit az ügyfél hallani szeretne, hanem azt, amit a tapasztalat és a jogi helyzet alapján felelősen el lehet mondani.