Ingatlan ajándékozással történő megszerzése esetén sokszor csak az értékesítéskor merül fel a kérdés, hogy keletkezik-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, és ha igen, milyen összeg után. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelem akkor adóköteles, ha az értékesítés a megszerzés évében vagy az azt követő öt éven belül történik. Amennyiben az eladás az ötödik, illetve az azt követő évben valósul meg, az ügylet már nem eredményez adóköteles jövedelmet.
Az adófizetési kötelezettség nem az eladási ár teljes összege után áll fenn, hanem az Szja tv. 62. § (1) – (3) bekezdései szerint megállapított jövedelem, azaz az úgynevezett számított összeg után. Ennek meghatározásakor az eladási árból le kell vonni a törvény által elismert költségeket. Ide tartozik például a megszerzésre fordított összeg, az ezzel összefüggő egyéb kiadások, az értéknövelő beruházások költsége, valamint az értékesítéssel kapcsolatos igazolt kiadások.
Ajándékozás esetén azonban a megszerzésre fordított összeg meghatározása eltér a vétellel szerzett ingatlanokra vonatkozó általános szabályoktól.
Az Szja tv. 62. § (2) bekezdés fb) alpontja szerint ajándékozással szerzett ingatlan esetén a megszerzési érték főszabály szerint az az érték, amelyet az illeték kiszabásához figyelembe vettek. Ez jellemzően az ajándékozási szerződésben szereplő forgalmi érték, amely alapján az illetékügyi hatóság eljár. Amennyiben az illeték kiszabása az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem történt meg, a törvény átmeneti szabályt alkalmaz: ilyenkor ajándékozás esetén az eladásból származó bevétel ötven százalékát kell figyelembe venni, amely később – az illeték kiszabását követően – önellenőrzéssel módosítható.
Előfordulhat az is, hogy az illetékügyi hatóság egyáltalán nem szab ki illetéket – jellemzően ilyenek a közeli hozzátartozók közötti ajándékozás, gyermeknek, szülőnek, házastársnak, testvérnek. Ebben az esetben az ajándékozással szerzett ingatlannál a törvény főszabályként azt mondja ki, hogy a megszerzési érték az eladási ár hetvenöt százaléka. Tehát ebben az esetben teljesen mindegy, hogy az ajándékozási szerződés megkötése során milyen érték került feltüntetésre, a személyi jövedelemadó megállapítása során az adásvételi szerződésben kikötött vételár 75%-a lesz az irányadó. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben az adóalap nem csökkenthető további tételekkel, így például a ügyvédi megbízási díjjal vagy az ingatlanközvetítő részére fizetett díjjal.
A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad eltérésre, ha az ajándékozást követően az ingatlanon ráépítés, létesítés vagy alapterület-növelés történt. Ilyenkor választható az a számítási mód, amelynél az eladási árból levonhatók a ráépítés, bővítés igazolt költségei, valamint az átruházással kapcsolatos kiadások, feltéve, hogy ezek együttes összege meghaladja az eladási ár hetvenöt százalékát. Ebben az esetben a jövedelmet a különböző szerzési időpontokhoz tartozó értékek arányosításával kell meghatározni, ami összetettebb számítást igényel, de bizonyos esetekben kedvezőbb adózási eredményt hozhat.
A megállapított jövedelmet tovább csökkenti az időmúlás ténye. Ha az értékesítés a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, a számított jövedelem teljes összege adóköteles. A második évben a jövedelem kilencven százaléka, a harmadik évben hatvan százaléka, a negyedik évben harminc százaléka után kell adót fizetni, míg az ötödik évtől kezdődően az ingatlan értékesítése már nem eredményez személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget.
Összességében elmondható, hogy ajándékozással szerzett ingatlan eladásakor az adóalap és az adófizetési kötelezettség mértéke több tényezőtől függ, különösen az illetékkiszabástól, az ajándékozást követő beruházásoktól és az értékesítés időpontjától. A szabályok részletesek és kivételeket tartalmaznak, ezért az ilyen ügyekben a konkrét körülmények pontos vizsgálata elengedhetetlen, érdemes szakértővel konzultálni erről.